Közismert, hogy a stressz minden sejtünket érinti, szinte az egész testünk görcsben van, a szervezetünket a kimerülés veszélye fenyegeti. Ahogy a feszültség fokozódik, az adrenalin kiválasztása felerősödik, hogy felkészülhessünk a cselekvésre. Barlanglakó ősünknek volt szüksége efféle ösztönzésre, hogy megküzdhessen a veszedelemmel, vagy esetleg elmenekülhessen előle. Mivel napjainkban az effajta küzdelem, vagy menekülés nem jellemző, ezért ahelyett, hogy testünk elégetné a stresszhelyzet nyomán keletkező többletenergiát, a feszültség bennünk marad. Szervezetünk nem tud visszatérni az egyensúlyi állapotához, ehelyett alkalmazkodik a folyamatossá váló készenléthez.

A stressz a központi idegrendszeren keresztül szinte minden szervet befolyásol. A stresszválasz a fontos szerveket és szabályozási rendszereket érinti, így például

• a szív- és érrendszeri működést,
• a glükóz elválasztást,
• az energia ellátást,
• légzést,
• a víz egyensúlyt,
• a véralvadást,
• az immunrendszer működését.

A folyamatosan jelenlévő stresszt kiváltó tényezők kimerítik a szervezet erőtartalékait – fogékonyabbá teszik a betegségekre. A krónikus stressz okozhat gyomorfekélyt, magas vérnyomást, szívbetegségeket, károsítja az immunrendszert. Mivel a stressz szorongást okoz és megnöveli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát, a tartósan fennálló szorongás már megbetegít és az önértékelésre is negatívan hat.

Krónikus stressz hatására számos, úgynevezett pszichoszomatikus betegség is kialakulhat:

• gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés,
• álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek,
• impotencia, alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok,
• pánikbetegség, depresszió, rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek.