Mi az a stressz?

A stressz kifejezés az elmúlt években, évtizedekben beépült a mindennapjainkba. Mindenki használja, mindenki érzi, és mindenki mást ért e szó alatt. De mit is jelent valójában a stressz?

Maga a stressz szó a latin strictus (szoros) szóból származik, ami igénybevételt jelent. Dr. Selye János a stressz-kutatás professzora meghatározása alapján: „A stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre.”

A klasszikus megfogalmazás szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

Mi történik velünk stresszhelyzetben?

Azt hogy pontosan mi zajlik a szervezetünkben stressz hatására Dr. Selye János három szakaszban írja le, és mint ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA (G.A.S.) vált közismertté.

1. Vészhelyzeti reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és keringési rendszer, a vegetatív idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a meneküléshez. Ez az „üss vagy fuss ” reakció vészhelyzetben.

2. Ellenállás szakasza: amikor a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.

3. Kimerültség szakasza: amikor a testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei, melyek akár halálozáshoz is vezethetnek.

Ezekkel egyidejűleg a szervezetben is különféle folyamatok indulnak el: a stresszor jelenlétét a központi idegrendszer érzékeli. A stressz hatására ingerületbe kerül a hipotalamusz, amely az agyalapi mirigyet (hipofízist) aktiválja. Ennek hormonja az adrenokortikotropin (ACTH), mely a mellékvesében a kortizon elválasztását serkenti. Az általános adaptációs szindróma hatására megduzzad a mellékvese, miközben sorvad a csecsemőmirigy (thymus) és a nyirokszövet.