Tanulni öröm!
A gyerekek – kisebbek és nagyobbak egyaránt – életkoruktól függetlenül akkor tudnak a legkönnyebben és a leggyorsabban megtanulni bármit, ha az adott téma érdekli őket. Ilyenkor lelkesek, érdeklődőek, kérdeznek, utánaolvasnak, hajlandóak időt és energiát nem kímélve figyelmüket arra a dologra fókuszálni. Olyannyira belemerülnek, hogy meg sem hallják, ha hozzájuk szólnak. Alig lehet őket őket elmozdítani ilyenkor, mindezt benső késztetésből teszik.
Ám előfordulhat, hogy valahol az örömteli tanulás folyamata félresiklik.
Tanulni öröm?
Gyakran előfordul, hogy a gyermek elveszíti az érdeklődését, már nincs kedve elmélyedni abban a dologban, nem is hajlandó belefogni. Haragszik a témára, amiért valaki más fontosnak tartja azt, haragszik a tanáraira, mert számon kérik rajta, sőt, a szüleire is, mert megkövetelik, hogy mégiscsak foglalkozzon vele. Haragszik mindenre és mindenkire, szembenáll az egész környezetével. Kétségbe van esve. Mégis meg kell tenni, mégis le kell ülni megtanulni?!
Ez már nem a benső érdeklődés, ez kötelezettség. A feladatát pedig vagy elvégzi a gyermek, vagy nem. Ha nem, előfordulhat, hogy még büntetést is kap érte: rossz jegyeket, szidalmakat az iskolában és otthon, eltiltást a kedvenc időtöltéstől. Ezek viszont csak tovább fokozzák az ellenállását.
Dühös, haragszik mostmár az egész világra. Még ráadásul a szülei is cserben hagyták. Ki segít neki ebben a helyzetben?
Ha más nem segít, akkor megoldja Ő a problémát! Ilyenkor kezdődik a hasfájás, a hirtelen láz, a véletlen baleset, más esetben csak az olvasási, írási, számolási nehézség.
A kivezető út
Ha gyermek kezébe olyan – valóban célravezető – eszköztárat adunk, amelyből kedve szerint választhat, amikor elakad, amikor rosszul érzi magát, amikor elsőre nehéznek tűnő helyzetbe kerül.
Ha tudatosítjuk benne, hogy képes önállóan is megoldani a nehéz helyzeteket.
Ha megtapasztalja, hogy felelős az érzéseiért, a tetteiért, és befolyással van mindezekre. Még akkor is amikor éppen egyedül van, az iskolában, a vizsgán, bárhol máshol az életében.
Ekkor a gyermek megszerzi az első pozitív tapasztalatait és jönnek az első sikerélmények. Aztán a következők, sorban egymás után. És a gyermeknek kialakul az önbizalma, kialakítja a megküzdési stratégiáit, ami a kiegyensúlyozott, harmónikus életéhez nélkülözhetetlen.
Hosszabb távon nem javuló probléma esetén egyéni stresszoldás javasolt.
Hogyan kaphat segítséget a gyermekem?
TANULÁSI STRESSZ OLDÁSA
Hogyan segíthet önmagán a gyermek?